A Második Magyar Hadsereg Szekszárdi gyalogezredében szolgált Rátz László zászlós és már 1938-tól kezdve 9,5 mm-es családi filmeket készített, amikor még a Országos Magyar Tejszövetkezeti Központnál volt könyvelő. 1942 tavaszán bevonult a Szekszárdi gyalogezredhez és onnan kezdve forgatott a hosszú ukrajnai gyalog menetelésen át a végső, véres harci pozícióig, a Korotojak - doni frontra való megérkezésig bezárólag. Egyedülálló felvételei közt látjuk a háború sújtotta ukrán civileket, a Második Magyar Hadsereg katonáit, egészen a katasztrofális doni vereség előestéjéig. Rátz László érezvén az egységét fenyegető szovjet támadás előszelét az 1942-es rövid karácsonyi szabadságakor hazahozta a filmtekercseket és így maradtak meg e páratlan krónika képei a családi felvételekkel együtt. Megpillanthatjuk a véres szovjet frontot, mégpedig személyes tekintettel - úgy, ahogy azt sohasem kívánták bemutatni a nézőnek, belülről - mintha mi is ott lennénk a doni-háború hétköznapjaiban, a katonák közt.