Miután Hunyadi János végignézi, hogy családját egy portyázó török csapat lemészárolja, életét az oszmánok elleni harcnak szenteli. A szerb despota, Brankovics Gyorgye udvarában szolgálva azonban hamarabb csöppen Közép-Európa politikai játszmáiba, mint gondolná, mikor a magyar király látogatását az oszmán sereg érkezése zavarja meg. Míg a magyar és oszmán sereg Galambóc váránál csapnak össze, egy másik fronton is zajlik a túlélésért folytatott harc, melynek tétje Jankó szerelme, Brankovics Mara, a szerb despota lánya. Mara a szerb-oszmán béke érdekében a szultán, II. Murád háremébe, Jankó pedig a galambóci csatában tett hősies cselekedetéért a magyar király, Zsigmond kegyeibe kerül. Az ő sorsuk így végérvényesen elválni látszik egymástól. Azonban, még senki nem sejti, hogy a törökök fenyegetése mellett, a király közvetlen közelében is veszélyes erők munkálkodnak, Cillei Ulrich személyében.
A folyamatos török betörésekkel küzdő Hunyadi Budára megy, hogy a király segítségét kérje, Zsigmond azonban rögvest a bandériumába veszi őt, akarata ellenére. Barátja, Vitéz János és Szilágyi Erzsébet segítségével Jankó felismeri, hogy a Budán töltött idő és a királynak tett szolgálat az ára, hogy egy napon megütközhessen ellenségeivel, így hamarosan stratégiai tehetségével Zsigmond legjobb katonája lesz. Eközben Zsigmond a Luxemburgi és Habsburg-ház egyesítésével igyekszik politikai befolyását megszilárdítani, összeházasítva lányát, Erzsébetet és Habsburg Albertet. Mikor Zsigmond európai körútra indul, hogy megszerezze a Német-Római császári koronát, Jankót is viszi magával, aki nem is sejti, hogy ezzel a király hatalmi alkudozásainak részévé válik. Eközben Marának a hárem mindennapjaival kell megküzdenie, melyet egy új lány érkezése bolygat fel. Mara nem fél magával Muráddal is szembeszegülni, ám az események túlnőnek rajta.
Miután Zsigmond megállapodik Viscontival, Milánó hercegével, Hunyadi Itáliában marad zsoldos katonának. Visconti hamar felismeri, hogy sikereinek kulcsa Hunyadi, így mindent megtesz, hogy Milánóban tartsa a harcost, melyhez unokahúgát, Giuliettát hívja segítségül, aki elvágja őt minden otthoni hírtől, még fia születésétől is. Szilágyi Erzsébetnek így egymaga kell megküzdenie az anyasággal és a Hunyadi birtokok ügyeivel egy férfiak uralta világban. Miközben Mara az edirnei hárem intrikáival veszi fel a harcot, a kis Mohameddel karöltve. Mara csak most ébred rá, hogy a Birodalom szilárdsága érdekében milyen kegyetlen törvényekre van szükség. Mindeközben az idős és beteg Luxemburgi Zsigmond megszerzi a Német-Római császári koronát, ám Cillei és Frigyes, a Habsburg-ház feje új, sötét lehetőséget látnak meg a király állapotában.
Luxemburgi Zsigmond halálával Habsburg Albert kerül a magyar trónra, a jámbor, új király pedig hamar belecsöppen a követelőző bárók és az akaratos felesége, Luxemburgi Erzsébet játékaiba. Erzsébet ugyan tisztában van egy trónörökös fontosságával, évek óta sikertelenül próbálja becserkészni férjét, végül Cillei Ulrich hatására egy sokkal sötétebb megoldáshoz folyamodik. Mindeközben a magyar bárói ligák is kiterjesztik hatalmukat, meggyőzve az új királyt, hogy az ország határain kívül ne legyenek hadba hívhatók katonáik. Mikor Murád hadjáratot indít a szerbiai Szendrő váráért, a magyar segítség csak Hunyadi személyében érkezik meg, a határon táborozó nemesség nem is sejti, hogy a harcnál is nagyobb veszélybe sodorják magukat. Hunyadi így újabb elkeseredett küzdelmet vív a török túlerővel szemben, egy mindenki számára meglepő haditervvel. Mara pedig török követként a Szendrő várát védő fivéreivel próbál kiegyezni, ám a Brankovicsok nem törnek meg még egyszer.
Miután Luxemburgi Erzsébet újdonsült gyermekét Albert fiává és örökösévé kiáltja ki, Cilleivel karöltve ellopják a Szent Koronát, hogy királlyá koronázzák a csecsemőt. Ezért Vitéz János Szilágyi Erzsébet segítségével a fiatal lengyel királyt hívja meg az országba, és a nemesség egy részének támogatásával, a nép akaratából Ulászlót is megkoronázzák. A kettős koronázás közepette Hunyadi is a nép erejére kénytelen támaszkodni, egy újabb csatára készülve. A vaskapui ütközetben a többszörös túlerőben lévő szultáni sereg ellen csak a feldühödött parasztokra és a kétszínű Újlaki báró segítségére számíthat. Murád alkut köt a Havasalföldi vajdával, Vladdal is, aki nagy árat fizet a szultán bizalmáért. A fiatal Mohamed is elkíséri apját a csatába, hogy szomorú sorsát beteljesíthesse.
IV. Eugenius pápa összeurópai keresztes hadjáratot rendel el, melynek élére Hunyadi Jánost szánja a vaskapui győzelem után, ám követe, Cesarini bíboros saját pozíciójának megszilárdítására használja a hadjárat szervezését és elkezd a fiatal Ulászló király bizalmába férkőzni. Mindenek előtt, pápai parancsra a magyar uralkodó személyét is tisztázni kell, Ulászló király és Luxemburgi Erzsébet kénytelenek megállapodásra jutni. Eközben az edirnei öröklési konfliktusok is kiéleződnek, a visszavonulását tervező Murád cselekedni kényszeríti Mohamedet. A másodszülött fiú a túlélésért szörnyű tettre szánja el magát. Ulászló kis híján békét köt a szultánnal, ám egy váratlan tragédia hatására végül megindul a keresztes hadjárat Drinápoly felé. Hunyadi ismét politikai színtéren is konfliktusba ütközik, mikor szembesül Cesarini hatásával a fiatal király akarata felett.
A későn indított, Cesarini által vezetett keresztes hadjárat menetel Drinápoly felé, Hunyadinak pedig a belső konfliktusokkal és az egyre rosszabbra forduló időjárás viszontagságaival is meg kell küzdenie. Eközben Mohamed lehetőséget kap apjától, hogy megszilárdítsa pozícióját, mint trónörökös. Mikor a magyar sereghez váratlan hírek érkeznek Itáliából, a hadjárat sorsa megpecsételődni látszik. Hunyadi végül kezébe veszi az irányítást és Várna mezején ütközik meg a hatalmas túlerővel. A csata után míg Hunyadiék ellenséges területen, Havasalföldön át próbálnak hazatérni, Mohamed Mara segítségét kéri, hogy megszerezhesse a trónt. Mohamed nem is sejti, hogy apja közben leleplezte titkát.
A várnai csatából menekülő Hunyadi és csapata a havasalföldi vajda, Vlad fogságába kerül, fiával és sógorával együtt. Erzsébet így cselekedni kényszerül mielőtt családja török kézre kerül, ám egyetlen reménysége Újlaki Miklós, aki hatalmas árat kér a segítségért cserébe. Eközben Edirnében Mohamed megkezdi uralkodását mint szultán. Azonban mikor világossá válik számára, hogy Marát hűsége továbbra is Murádhoz fűzi, a fiú olyan tettre szánja el magát, amire egyikőjük sem számított. A havasalföldi rabságból szabadulva Hunyadi Rákos mezejére megy a kormányzó választásra, felesége tiltakozása ellenére. A választáson azonban újabb árulásra derül fény, Hunyadi pedig felismeri, hogy az országnak nem csak hadvezérként van rá szüksége.
Hogy az elmérgesedő viszályt kibékítsék, Cillei, és a frissen megválasztott kormányzó, Hunyadi gyermekei között politikai házasság köttetik. Mátyás és Erzsike esküvője ugyan megakadályozza az alakuló háborút, ugyanakkor hosszú évekre megváltoztatja a két család életét. Mikor Konstantinápoly elestének híre eljut Európába, a keresztény világ mozgolódni kezd. A politikából kiábrándult Hunyadi Európa kapuja, Nándorfehérvár alá vezényeli embereit a közelgő török sereg ellen. Eljött az idő, hogy minden befolyását bevetve a nemesség segítségét kérje, vajon kormányzóként elnyeri a bárók támogatását? Erzsébetnek eközben más halálos fenyegetéssel kell szembenéznie, mikor Erzsike élete veszélybe kerül, ami Mátyást sorsát is megpecsételheti.
Mialatt Újlaki és Mátyás élet-halál harcot folytatva menekül Cillei haragja elől, Nándorfehérvár két hete tartó ostroma Hunyadi érkezésével fordulóponthoz ér. A magyar védők ereje fogytán, mégis készek az utolsó leheletükig küzdeni Hunyadi vezetésével. Ám a török seregre is hatással van ellenségük jelenléte, így megállás nélkül támadnak tovább. A kilátástalannak tűnő csata közepette Hunyadinak váratlan segítsége érkezik. Vajon sikerül egy újabb lehetetlen helyzetből előnyt kovácsolnia, ha egész Európa sorsa a tét? Vajon Mohamed szultán képes lesz túlszárnyalni apját?
